Civishir.hu

Debreceni jellegzetességek: utak, fák, ételek, szokások és az a mindent felülíró ragaszkodás, ami ide köt, ami a mi városunkká teszi. Néhol megmosolyogtató, máshol komoly értékként számontartott régiségeket idézünk.

Kukóleves: A kukó két végén kilyukasztott, majd kifújt tojás, aminek héját kimosták, majd megszáírtották. Ebbe töltötték a darált marha- avgy borjútüdő, szalonna és köleskása keverékét. A tojáshéjon lévő lyukakat szalonnadarabbal betömték, majd megfőzték. A levét berántották vagy habarták, végül savanyították. Hagyományosan debreceni étel.

Gatyaülés: Városrész a 19. században. A Cegléd utcai kisajtótól az Anna-kapuig terjedt. Gatyaülésnek a térképen látható alakzat miatt nevezték, hiszen ha a mai Méliusz teret (ami régen dohánypiac volt), akkor a Cegléd utca az egyik, a Nap utca pedig a másik gatyaszár, az általuk bezárt terület pedig a Gatyaülés.

Planétás: Olaszországból érkezett hozzánk, a debreceni vásárok elengedhetetlen kelléke volt. Hosszúkás dobozban sorakoztak a színes jóscédulák, amiket idomított papagáj vagy fehér egér húzott ki az érdeklődő számára. Erről leolvasható volt a sorsa.

Utcaháza: Majorsági udvar néhány cselédlakással, istállókkal, magtárral.Azért volt rá szükség, mert a 17. század végén minden tizednek tartania kellett egy lovas és egy ökrös szekeret, később több fogatot is. Az utcaházban tárolták a tűzoltó eszközöket és a nagy víztározó edényeket is. A Péterfián a mai 49. szám alatt, a Hatvan utcán a mai Fazekas-gimnázium telkén, a Csapó utcai a Szappanos u. 21. és a Meszena u. 9. szám alatt volt. 1836-ban szűntek meg.

Folytatjuk!