Legyen a Cívishír a kezdőlapom! |  Kedvencekhez adom |  RSS 

Civishir.hu

Petra
2014.10.02.
Hol van Kelet-Európa? Hellász Nyugaton van?
Nyomtatható verzió Cikk küldése e-mailben Üzenet a szerkesztőnek
2010-01-24 10:06
0 hozzászólás

A kelet-európai jelző soha nem volt teljesen helytálló címke, ám újabban kezd kifejezetten káros hatást gyakorolni az érintett térségre - írta a The Economist című angol hírmagazin.

Hol van Kelet-Európa?
A „Kelet-Európa” egy kalap alá veszi a fél kontinest. Tévesen!
hirdetés

A "kelet-európai" jelző földrajzilag egy olyan furcsa régióra vonatkozik, amelynek részét képezi az Európa közepén fekvő Csehország, nem tartozik azonban hozzá a kontinens délkeleti csücskén található - és ennek ellenére "nyugat-európaiként" számon tartott - Görögország és Ciprus. Történelmileg sincs igazán elfogadható magyarázat a címke használatára: kelet-európainak neveznek olyan országokat, amelyek a XX. század nagy részében közvetlenül az egykori Szovjetunió uralma alatt álltak (például Ukrajna), de a jelző azokra az államokra is vonatkozik, amelyekre viszonylag kisebb hatással volt a szovjet rendszer (például Albánia).

Tehát már 1989-ben sem volt teljesen helytálló egységesen kelet-európainak nevezni a szovjet tömb országait, a kommunizmus bukása után pedig végképp elvesztette jelentéstartalmát, mivel az érintett államok sorsa egymástól gyakran eltérő irányba alakult. Az a csaknem 30 ország, amely korábban a "kommunista" jelzőt viselte, ma már több dologban különbözik, mint amennyiben hasonlít egymásra. A "kelet-európai" címke viszont túlságosan is egy kalap alá veszi az egykor totalitárius uralom alatt álló országokat, és automatikusan hozzájuk társít egy sor ezzel járó nyavalyát: problémákkal terhelt történelmet, rossz kormányzást és gazdasági gondokat.

A gazdasági válság megmutatta, hogy ez a hozzáállás félrevezető. A lettországi pénzügyi krízis más országokra való „átterjedésétől" való aggodalom ok nélkül lerontotta más, egyébként stabil gazdasággal rendelkező országok (például Lengyelország és Csehország) kockázati besorolását. Valójában a legnagyobb pénzügyi felfordulás Izlandot sújtotta, és a legnagyobb költségvetési hiánnyal az Európai Unió tagállamai közül jövőre Nagy-Britanniának és Görögországnak kell számolnia, nem pedig valamelyik szerencsétlen "keleti" posztkommunista országnak.

A nemrég csatlakozott tíz "keleti" EU-tag csoportjában egyaránt vannak kifejezetten jól teljesítő államok és nehézkesebbek; olyanok, amelyek teljesen modernizáltnak érzik magukat, illetve olyanok is, amelyek máig érzik a korábbi évtizedek önkényuralmának kellemetlen utóhatását. Szlovénia és Csehország például életszínvonal tekintetében utolérte Portugáliát, Észtországot pedig az egyik legkevésbé korrupt országnak tekintik Európában. Némely posztkommunista államnak jelenleg kedvezőbb a hitelbesorolása, mint egyes régi uniós tagállamnak, Szlovákia és Szlovénia pedig már az eurót is bevezette.

Három alkategória meghatározása mindenképp indokolt lenne a "kelet-európai" tömbön belül. Az egyik csoportba tartozik az öt közép-ázsiai, autokrata állam: Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán. Ezek az államok eleve aligha tekinthetők európainak, bár Kazahsztán 200 ezer négyzetkilométernyi területe vitathatatlanul Európához tartozik. Ráadásul Kazahsztán elnököl idén az angol hírmagazin által "poszthidegháborús sóhivatalnak" nevezett Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ). A fenti öt ország egyike sem tagja ugyanakkor az emberi jogok felett őrködő Európa Tanácsnak, ami rávilágít annak a problémájára is, hogy "Európa" definíciója szinte ugyanolyan bizonytalan, mint a "keleti" jelző értelme.

A második kategóriába sorolhatók a hivatalos uniós tagjelöltek vagy a tagságra törekvő államok. Ide tartozik elsősorban Horvátország és néhány kisebb, "könnyen emészthető" nyugat-balkáni állam, mint például Macedónia. Vannak problémásabb, a csatlakozástól még távolabb járó esetek is, mint Törökország és Ukrajna, illetve az uniós tagság szempontjából még mögöttük is jóval lemaradó Grúzia, Moldova, Örményország és Azerbajdzsán. Utóbbiak csatlakozásához - még akkor is, ha minden jól megy - várhatóan több évtizednek kell eltelnie.

A harmadik kategóriába az a tíz ország tartozik, amely 2004-ben, majd 2007-ben csatlakozott az EU-hoz. Vegyes társaság alkotja ezt a csoportot: vannak itt mintaszerű uniós polgárok (Észtország), de olyan államok is, amelyekről Brüsszelnek azonnal a korrupció és a szervezett bűnözés jut eszébe (Románia, illetőleg Bulgária). Többségük már csatlakozott a schengeni övezethez, tagja a NATO-nak, és polgáraik vízum nélkül utazhatnak az Egyesült Államokba.

Bizonyos aggodalmak állandóan érezhetők a térségben: az unió tagjaivá vált vagy csatlakozásra váró államokban kevésbé, az integrációtól még távolabb álló országokban viszont fokozottabban. A kommunista évtizedek alatt elszalasztott lehetőségek máig frusztrációt okoznak, ahogy az a gyakorlat is, hogy a kelet-európai országokat - a címke egyik negatív hatásaként - szinte teljesen kirekesztik a nemzetközi szervezetek legfelső vezetéséből.

A kelet-európainak nevezett térségben négy ország – Lengyelország mellett a három balti állam – aggódik kifejezetten Oroszország revizionizmusa (vagy revansizmusa) miatt. Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában is vannak hasonló aggályok, de itt inkább az energiaellátás biztonsága kapcsán. Megint máshol, például a volt Jugoszlávia utódállamaiban ezeket a félelmeket ugyanakkor megtévesztőnek, sőt paranoidnak tekintik.

Az évek múlásával az „új tagállam” megnevezés hasznosságát is egyre inkább kétségbe lehet vonni. Az Oxford Egyetemnek máig van egy Új Kollégium (New College) elnevezésű része. Míg 1379-ben ez kifejezetten praktikus volt, hiszen egyértelműen megkülönböztette az új intézményt az egyetem korábban épült részeitől, ma már kissé különösnek hat az elnevezés. A lengyelek, a csehek, az észtek és térségbeli társaik azt remélik, hogy minél előbb megszabadulhatnak az "új" jelzőtől, annak érdekében, hogy jelenlegi érdemeik és ne a múltjuk alapján ítéljék meg őket.

MTI

Címkék: Magyarország, kelet-Európa, történelem, gazdaság, kormányzás,

Kapcsolódó cikkek:

Feliratkozás hírlevélre
 
hirdetés
 
 
Share |

Vissza az oldal tetejére