Civishir.hu

Az alapvető jogok biztosa szerint vannak ugyan kedvező jogszabályi változások, de a fogyatékossággal élő embereket továbbra is aránytalan módon kirekesztik a munkaerőpiacról. Szabó Máté A munka méltósága című munkajogi projekt keretében a hazai szabályozást és a fogyatékossággal élők munkavállalásának lehetőségeit vizsgálta. A vizsgálat során az alapvető jogok biztosa kimutatta, hogy a munkaügyi központok a megváltozott munkaképességű személy tágabb értelmezésű (az egészségkárosodottakat és a fogyatékossággal élőket együtt kezelő) fogalmát tekintik irányadónak. A központok szinte kivétel nélkül arról számoltak be, hogy kevés, fogyatékossággal élő keresi fel őket, vélhetően azért, mert a hivatalokban és az eljárásokban való eligazodás nehézségeitől tartva nagyobb bizalommal fordulnak a civil szervezetekhez, amelyek saját módszertanukkal több száz ilyen embert tudtak visszavezetni a munka világába. Az ombudsman a civil szervezetek és a munkaügyi központok szorosabb együttműködését látná eredményesnek.

Kaotikus a rendszer

A hivatal kitért arra, hogy a fogyatékossággal élők foglalkoztatási helyzetének javítását célzó pályázati rendszer működése a jelenlegi formában kiszámíthatatlan és kaotikus, ezáltal nem teszi lehetővé a foglalkoztatást elősegítő hosszú távú stratégiák kidolgozását és végrehajtását. További korlátozó tényező a nem költséghatékonyan működő támogatási rendszer, valamint az, hogy az igen bonyolult eljárások nem ösztönzik a munkaadókat a fogyatékos emberek foglalkoztatására. Az ombudsman megállapította, hogy a vizsgálata idején hatályos jogszabályi környezetben sérült a fogyatékossággal élő személyeket megillető, emberi méltósághoz és a munka szabad megválasztásához való jog. Nem valósult meg a fogyatékossággal élő embereknek az alaptörvényben deklarált védelme és az egyenlő bánásmód követelménye sem, valamint csorbult a jogbiztonság is.

Szabó Máté a megállapításait és a javaslatait megküldte a nemzetgazdasági miniszternek.