Zsúfolásig megtelt a Nagytemplom
Majd folytatta: a húsvét életjel, amelyet Isten Krisztus által adott. Ez nem olyan jel, mint a kétségbeesett sürgöny, hanem olyan jel, ami gyökeresen megváltoztatja annak az életét, aki felismeri. Húsvét a legcsodálatosabb ünnep, mert azt hirdeti: „Velünk maradt az Isten! Nem vagyunk egyedül. Nem a halálé az utolsó szó.” Bölcskei Gusztáv felhívta a figyelmet arra, hogy idén több egybeesés is megfigyelhető: az egyik, hogy húsvét első napja április 4-e, ami valamikor ránk erőltetett ünnep volt.
Ezt már rég nem ünnepeljük, hiszen „ha idegen hozza a szabadságot, el is viszi”. Szükségünk van a szabadulás élményének átélésére – tette hozzá. Az ember jószántából, őszintén, belülről jövő élményként csak azt dicsőíti, aki egyedül hozza el a szabadulást. A másik egybeesés, hogy a zsidók is most ünnepelnek.
„Néhány héttel ezelőtt egy újság címlapján megjelent egy olyan fotó, amelyik Gellért püspök kezébe, a kereszt helyére hét ágú gyertyatartót rakott” – utalt a Barikád című hetilapra, és hozzáfűzte: a szabadítás a Bibliából ered, még ha egyesek gúnyolódnak is ezen. Szükségünk van a szabadítás élményére, amelyet csak akkor ad az ünnep, ha tudjuk, ki a szabadító. „Vigyázzunk, mert aki elkezdi kiszórni a Bibliából a prófétákat, Mózest, az Ószövetséget, az sületlenségekkel akar traktálni bennünket az Isten nevében” – fogalmazott.
Az idei húsvét a felelősségünkre is figyelmeztet, hiszen „nem mindegy, hogy mi történik egy hét múlva, április 11-én” – utalt a püspök a közelgő parlamenti választásokra, hozzáfűzve, hogy bárhogy is alakuljon a sorsunk, Krisztus jön velünk.
Ha Krisztus nélkül visz az élet útja, sokszor érezhetjük csalódottnak, reményvesztettnek magunkat, de feltámadó urunk ebbe a közösségbe belépve reményt ad azoknak, akik felismerik őt – üzente Bölcskei Gusztáv, majd az úrvacsoraosztás előtt megáldotta az egybegyűlteket.
CzA/MTI
