Villám: hárítani csak több lépcsőben érdemes

A viharos idő újbóli beköszöntével megint lehet rettegni a villámcsapástól. Persze nem muszáj, hiszen a villámhárító sokat segít(het). Igaz, nem olcsó mulatság. 

Elektromos kisülés 

A villám, mint ismeretes, az eltérő töltésű tömegek (felhő- felhő vagy felhő-föld) között fellépő elektromos kisülés. Az emberek általában a felhő és a föld közötti elektromos kisülést nevezik villámcsapásnak. – Annak ellenére, hogy a felszabaduló energia csupán a másodperc milliomodrészéig hat, ha a villám a védelem nélküli tetőt találja el, a tető lángra kaphat, a kémény szétrobbanhat – vezeti fel a villámhárító szükségességét, fontosságát Husi Géza, a Debreceni Egyetem Műszaki Kara dékánhelyettese. Folytatja: – Ha a házba vezető elektromos kábelt éri a csapás, kiéghetnek, kiolvadhatnak a vezetékek a falból, tönkremehetnek a biztosítékok, valamint a háztartási és elektronikai berendezések is.

Azt viszont kevesen tudják, hogy a jól kiépített villámvédelem minden esetben többlépcsős. Az elsődleges vagy külső villámvédelem – amit gyakorlatilag az épület tetőszerkezetére a szabványban meghatározott módon elhelyezett villámhárító valósít meg – feladata megkönnyíteni és levezetni a kisülést, levezetni a talajba a villám energiáját anélkül, hogy az épületben kár keletkezne.

Az áram egy része behatol a házba 

Bár a villámhárító elvezeti ugyan az áramot a földbe, annak egy része mégis behatol az elektromos hálózatba, problémákat okozva a háztartásokban. A háztartási készülékek ugyanis a tervezettnél nagyobb feszültség alá kerülnek, ami miatt a bennük lévő alkatrészek tönkremennek, rosszabb esetben a termelődő hőtől kigyulladnak. Zivataros időben viszonylag egyszerűen lehet védekezni: úgy, hogy az antennavezetéket, a telefonzsinórt, a készülék kábelét kihúzzuk a konnektorokból, csatlakozókból. – De mivel nem mindig vagyunk otthon viharban, és például a fagyasztószekrényt sem szívesen áramtalanítja senki még rövid időre sem, más megoldásokat is célszerű megfontolni. Én, ha a családdal hosszabb időre elmegyek otthonról, a hűtő- és fagyasztószekrényen kívül valamennyi készüléket áramtalanítom, mérsékelve a villámcsapáskor bekövetkező esetleges kárt – mondja Husi Géza. 

A többlépcsős a megbízható 

Úgy véli, sokan tartják jó megoldásnak, és lehet, hogy bizonyos mértékben segít is a kereskedelemben kapható túláram-korlátozó adapter, de megbízható védelmet még kis lakásban is csak a jól megtervezett, többlépcsős túlfeszültség elleni védelem biztosít.
– A többlépcsős védelem esetében az első „lépcső” a túlfeszültséget nem engedi a lakásba, a második a villámcsapás hatásaként létrejött elektromos erőtér által keltett elektrosztatikus feltöltődés hatásaiból származó túláram ellen véd. A harmadik pedig nem enged az előírtnál nagyobb feszültséget az egyes készülékekre – magyarázza a rendszer lényegét Husi Géza.
Ehhez nyújt támpontot az új MSZ EN 62305 szabvány, mely szerint a villámvédelem műszakilag és gazdaságilag csak akkor lehet optimális, ha tervezése és kialakítása összhangban van a védendő objektum tervezésével és kialakításával. Régen ezzel nem sokat foglalkoztak és minden épületre tettek egy villámhárítót, ami sokszor csak a megnyugtatást szolgálta, hiszen az épületen, épületben nem volt egyéb túláram-védelem, és maga a villámhárító sem volt szakszerűen felszerelve. Ehhez a gyakorlathoz képest az MSZ EN 62305 alapján a villámvédelem tervezése lényegesen több részletinformációt igényel. Szakismeret hiányában a kivitelezők – jó esetben – a legrosszabb esetre szabott villámvédelmet építik ki, ami értelemszerűen jelentős anyagi terhet ró az építtetőre.
– Ezért azt javaslom, hogy a villámvédelmi rendszer tervezését és kiépítését bízzuk szakemberre, aki azt is meg tudja ítélni, hogy szükséges-e a speciális védelmet tervezni, s amennyiben igen, akkor milyet. Ezeket a szakembereket Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület nyilvántartja és részükre „villámvédelmi szaktervező”, „villámvédelmi műszaki ellenőr”, illetve „MSZ EN 62305 villámvédelmi felülvizsgáló” engedélyt ad ki – tette hozzá Husi Géza. 

Mennyi?

Az interneten böngészve a villámhárítók kiépítésének áráról csak nagyon szórványos információt találtunk, hiszen ez függ a ház nagyságától, alakjától, tetőszerkezetétől (is). Nagyjából számolva egy 100 négyzetméteres ház mechanikus védelmét 100 ezer forint körüli összegből lehet megoldani, míg a többlépcsős rendszer kiépítése milliós nagyságrendű kiadást jelent.

B. Gergely Krisztina