Ünnepi közgyűlés a Városházán
Kettős évforduló előtt tisztelgett idén az október 23-át megelőző közgyűlés Debrecenben, hiszen húszéves a Magyar Köztársaság, és 53 évvel ezelőtt kezdődött 1956-ban a forradalom. Mint hagyomány, ezen az ünnepi közgyűlésen a képviselőtestület köszönti azokat, akik kimagasló értékekkel gazdagították a várost többek között a tudományban, művészetben, a környezetvédelemben, a sportban és az építészetben.
A díjalapítók azt is szem előtt tartották, hogy ne csak a kiemelkedő teljesítményt ismerjék el e kitüntetések, hanem azt is, amit a városért tett az, aki kapja. Az országos siker és a vitathatatlan debreceniség fonódjon össze, mert ez a város ereje – mondta Kósa Lajos polgármester.
Közfelkiáltással lehetne mondani – minden localpatriotizmuson túl –, hogy ha van a versenytánc műfajában csúcsteljesítmény, akkor a Valcer táncstúdióé az: ha megjelenik egy versenyen, szinte minden díjat megnyer – jellemezte a polgármester a társulatot, amelynek A társastánc népszerűsítéséért, a versenyeken elért kimagasló eredményeiért, és a közösségfejlesztésért Debrecen Város Csokonai-díját vehette át a szervezet nemzetközileg is elismert vezetője, Bíró Csaba.
E díjjal jutalmazták idén Bálint Péter író, főiskolai docens és a Debreceni Dixiland Jazz Band munkásságát is. A Csokonai nevét viselő díjat azok kaphatják, akik a kulturális élet, az irodalom, a művészetek terén kimagasló alkotó munkát, a társadalomtudományokban, a közművelődésben éveken keresztül maradandó értékeket teremtettek, vagy átfogó életművet alkottak.
– Megdőlt az az ítélet, hogy saját hazájában senki sem lehet próféta – idézte barátja szavait Bálint Péter, mikor a díjazottak nevében felszólalt. Prózája a debreceni református hagyományokhoz kötődik, mégis formabontó, avantgárd jellegű. Bálint Péter – aki országosan is egyedi írókarakter – kutató és író egyszerre, „Végbúcsúmat tiszta szívvel fogadjátok” című életrajzkötete sikeres volt a Csokonai-pályázaton.
Negyedszázados a Debreceni Dixiland Jazz Band, 1984-ben alakult Gyarmati Zoltán kezdeményezésére. – Elődje a Debreceni Jazz Quartett, mely azzal, hogy a jazzt képviselte, politikia tettet képviselt a maga korában, amikor eltért a munkásmozgalmi fősodortól – hívta fel ráa figyelmet Kósa Lajos.
A dixiland band 1987-ben már Magyarországot képviselte az Európai Rádió Unió dániai fesztiválján. Ezután rendre sikert aratott kontinens- és világversenyeken. A Magyar Rádió és európai adók sokasága közvetíti zenéjét. Legutóbb 15 országban hallhatták élő Műsorukat. Kiemelkedő szakmai sikerük 2005-ben szereplésük a jazz őshazájában, New Orleansban. Dixiland örökzöldek, a tagok szerzeményei mellett a modern jazz alkotásait is megszerettetik közönségükkel.
Most érik be a húszéves munka gyümölcse
A Hatvani-díj kiosztásakor az emberi tartást és személyiséget is figyelembe vették idén – jegyezte meg Kósa Lajos.
E díjat a közgyűlés azoknak adományozza, akik a város fejlesztéséért, a természettudományok, a gazdasági élet, az egészségügy, a szociális szféra, az idegenforgalom és a környezetvédelem területén kiemelkedő munkát végeztek, vagy átfogó életművet tudhatnak maguk mögött.
– Most érik be a munkája igazán Dr. Nánási Pál professzor emeritusnak, a kémiatudományok doktorának. S elmondhatjuk, hogy míg hazánkban a természettudományos képzés hátrányt szenved, a Debreceni Egyetem kémia tanszéke az egyik legerősebb az országban, ha nem a legerősebb – méltatta a polgármester a Hatvani-díjjal jutalmazott szakembert. A 86 éves professzor emeritus tősgyökeres debreceni, itt végezte tanulmányait és mindevégig az egyetem oktatója maradt. 1967-ben az ország első tudományegyetemi Biokémiai Tanszékét megalapította, és 1988-ig vezette. Oktató és kutató munkája mellett kétszer is volt dékánhelyettes, 1981-84 között pedig a Természettudományi Kar dékánja. Tudományos munkássága iskolateremtő.
– Sokat tett az egységes Debreceni Egyetem megvalósulásáért. S azzal, hogy ezt – valamint a tudományegyetemi koncepciót – korábban felismerte, a debreceni előrébb tart az ország egyetemeinél e téren – a Hatvani-díj másik jutalmazottját, Dr. Szász Gábort, méltatta e szavakkal a polgármester. A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumának professzorát, az agrártudomány és az MTA doktorát, aki 1960 óta végzett hazai és nemzetközi viszonylatokban elismert oktató és kutató munkát. Kidolgozta többek között az ország termesztési-ökológiai körzetrendszerét, amelyet egyes irányító szervek rendszeresen használnak. Nevéhez fűződik az ország egyetlen működő Agrometeorológiai Obszervatóriumának kiépítése. A Debreceni Agrártudományi Egyetemet 1983-1985 között, egy igen kritikus időben, mint rektor kiválóan vezette. Az agrometeorológia területén elért nemzetközi eredményei, a debreceni egyetemek integrálódása érdekében kifejtett munkássága elismeréseként adományozott neki a közgyűlés Hatvani-díjat.
Szívből a sportért
A Hajós Alfréd-díjat 1995-ben alapította Debrecen város közgyűlése. A díj a versenysportban, a szabadidősportban és az utánpótlás-nevelésben, a sportvezetői, edzői szakterületen magas színvonalú munkát végzőknek adományozható. Idén Ráthonyi Tamás sportvezető, edző, testnevelő és Sándor Tamás labdarúgó kapta.
Ráthonyi Tamás a Tóth Árpád Gimnázium testnevelő tanára, országosan ismert kosárlabdaedző. Legnagyobb sikereit a gimnázium kosárlabda-csapataival érte el. 2001 és 2003 között négy országos diákolimpiai bajnokságot nyertek. 2007-ben edzőként már a 13. bajnoki aranyérmét szerezte. 2003-ban a Debreceni Vadkakasok vezetőedzőjeként a Magyar Kupában az ezüstéremig vezette csapatát. 1995 óta a Debrecen Városi Diáksport Bizottság Intéző Bizottságának tagja. Kiváló szakmai és pedagógiai felkészültségével, fanatikusságával meghatározó egyénisége Debrecen város kosárlabdaéletének.
– Munkáját szívből, szeretetből és személyes érdekeit, a pénzt háttérbe szorítva végezte – jegyezte meg a polgármester.
Ikonja a debreceni labdarúgásnak Sándor Tamás. Szellemi vezetésével alakult ki az aközeg, amely a Loki mai sikereit eredményezte – Hangsúlyozta Kósa Lajos megjegyezte, oly méretékben szimbólum a labdarúgó, hogy elkerülhetetlen nevével fémjelezni az utánpótlásképzést Debrecenben.
„Sándor Tamás Debrecenben született. Tehetségét korán felfedezték. 17 éves sem volt, amikor 1991-ben lehetőséget kapott, hogy bemutatkozzon az NB I-ben, Nagykaposi Elemér csapatában. Tehetségének köszönhetően a NB II-ben vezéregyénisége volt a csapatnak, segítségével két év múlva ismét az első osztályban versenyzett a „Loki”. 1993-ban már az egyik legtehetségesebb magyar labdarúgóként tartották számon. 1996-ban tagja volt az atlantai olimpiára kijutott válogatottnak. 1994-2000 között 11 alkalommal öltötte fel a címeres mezt. Hazánkban csak a Debrecen csapatában szerepelt, ahol több mint 80 gólt szerzett bajnoki mérkőzéseken. Légiósként megfordult Olaszországban a Torino játékosaként. Onnan Törökországba, a Genclerbirligi csapatához került kölcsönbe. Innen a Beitar Jeruzsálembe vezetett az útja, amely együttessel kupadöntőt játszott. Négyszer volt az év labdarúgója Magyarországon. Vezéregyénisége volt a sikert sikerre halmozó „Loki” gárdájának. Klubhűsége miatt nagyon népszerű a szurkolók körében. A többszörös Magyar Bajnok, Magyar Kupa győztes, Magyar Szuperkupa győztes labdarúgó 2008-ban vonult vissza az aktív sportélettől. Szima Gábor, a DVSC labdarúgó csapatának többségi tulajdonosa szerint a klub történetének legjobb játékosa volt” – jegyezte róla a polgármesteri hivatal
Újat csak konokul lehet
Nem vezették olyan szempontok a közgyűlést, hogy kivel könnyű egyetérteni és kivel nem a Debrecen Város Borsos József Nívódíj kiosztásakor. A sajátosat, újat, értékeset sokszor úgy teremthet az építész, ha nem kiszolgál, hanem kitart az egyénisége, ötletei mellett is – e szavakkal mondott köszönetet a díj idei jutalmazottjának, a Nagyerdei Kultúrpark építészeti tervezőjének, Rácz Zoltán építésznek a polgármester.
Rácz Zoltán Koós Károly-díjas építész közreműködésével 1994-ben elkészült a Nagyerdei Kulturpark fejlesztési terve. Ennek nyomán a következő években lépésről lépésre épültek az új állatházak és kifutók, amelyek a nemzetközi előírásoknak megfelelő élő- és bemutatóhelyek. Elsőként a zsiráfház és az afrikai-röpde született meg. A városi állatkert kis területen kénytelen működni, amely bizonyos szempontból korlátokat jelent, ugyanakkor gazdag építészeti megoldásokat igényel. A debreceni állatkert új épületeit frissesség, játékosság jellemzi, organikus formai világukban a hagyománytisztelet mellett ott rejlik a megújulás igénye – jegyzik róla.
