Problémák adódtak a nyugati kiskörút kapcsán Debrecenben
A debrecen.hu beszámolója szerint a debreceni önkormányzat idén március 19-én kötött szerződést Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központja V. Számú Regionális Irodájának jogelődjével, a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálattal a nyugati kiskörút területére vonatkozó régészeti feltárás mielőbbi elvégzése érdekében.
A szakszolgálat a beruházás helyszínén a régészeti feltárásokat a terület lőszermentesítését követő 90. munkanapon belül lett volna köteles elvégezni. A lőszermentesítési dokumentáció megküldését követően a debreceni önkormányzat többször figyelmezette a céget a munkák megkezdésének szükségességére, de érdemi válasz nem érkezett. A szakszolgálat csak július 16. után kezdett előkészületeket tenni annak érdekében, hogy a munkákat elvégezze. A Széchenyi és az Arany János utca közötti területet munkaterületként az augusztus 13-án kelt emlékeztetőben foglaltak szerint vették át, a megelőző feltárást pedig csak szeptember 7-én kezdték meg. Az október 4-én megtartott terepszemlén Pajna Zoltán alpolgármester arra világított rá, hogy az elmúlt 3 évben sokszor voltak már problémák a régészeti feltárások ügyében. A tervek szerint a kiskörúton (amely a Miklós és a Hatvan utcákat kötné össze) kétszer kétsávos út épülne (buszsávval kiegészítve), amit nagyban hátráltatnak a fenti bonyodalmak. – Kezdjék el és fejezzék be végre a munkát! Dolgozni kellene és nem bürokratikus módon a papírokat gyártani! – tette hozzá az alpolgármester.
Kötbért fizettetnének
A város álláspontja szerint a szerződésben foglalt terepi munkákra fordítható 90. munkanap 2010. szeptember 14-én lejárt anélkül, hogy a szakszolgálat a teljesítési határidő módosítását kezdeményezte volna. Ezért az önkormányzat úgy véli, hogy attól a naptól számítva máig napi 10.000 forint, azaz összesen 200.000 forint késedelmi kötbér megfizetésére kötelesek a 2010. március 19-én megkötött szerződésben foglaltak alapján.
Szatmári István, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-alföldi Irodájának vezetője szerint a jogutódlás lehet az egyik probléma, illetve az, hogy a szakszolgálat a Déri Múzeumnak adtak ki a feltárási munkát, akivel a város nem kötött szerződést. – Addig nem lehet elkezdeni a kivitelezési munkálatokat, amíg a régészek nem végeznek. Az már most látszik, hogy a területet korábban sittes talajjal töltötték fel, amire semmiképp nem lehet költségkímélő módon utat építeni, csakis tömörítési eljárásokkal, vagy minimum 2,5 méter mélyen el kell hordani a rossz minőségű földet, s utántölteni. 2,5 méter mélyen viszont már találhatóak olyan középkori, az egykori mezővárosi épületek alapjait rejtő leletek, amit mindenképpen fel kellene tárni – tette hozzá Szatmári.
A sajtótájékoztató után, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-alföldi Irodája által kezdeményezett hatósági bejárást követően a régészeti feltárásra szerződött szervezet jogutódja, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ V. Számú Regionáis Irodájának képviselője a debreceni önkormányzat kérésére az AranyJános utca és a Széchenyi utca közötti munkaterületet visszadta az önkormányzatnak a visszamaradt alapok és pincetömbök kiemelése, valamint a szükséges közműépítések megkezdése érdekében. Jogszabályi előírás alapján természetesen ezen munkák végzése során megfelelő régészeti felügyelet lesz a helyszínen.