Cargo: egyelőre a fellegekben jár

Már két évvel ezelőtt is arról volt szó, hogy cargo- és logisztikai központ épül a debreceni repülőtéren. Akkor a Xanga Holding Kft. létrehozta a Debreceni Cargo és Logisztikai Kft-t., a projektjük célja pedig az volt, hogy a debreceni repülőtér környezetében magas színvonalú infrastruktúrafejlesztéssel üzleti aktivitást generáljon.
– Most hasonló koncepciója van a reptér vezetésének a fejlesztésekről, vagy ez a pályázat másról szól? – kérdeztük Farkas Andrást, az Airport-Debrecen Kft. ügyvezetőjét abból az apropóból, hogy a debreceni képviselő-testület csütörtökön dönti el, ír-e ki pályázatot a légi teherfuvarozásra. Farkas András azt mondta: a 2001 óta zajló fejlesztési program eredményeképpen a repülőtér nemzetközi státuszt ért el és minden tekintetben eléri más, jelentős forgalommal rendelkező európai repülőterek szolgáltatási színvonalát.

Egyedül nem megy

A reptér (és környezete) azonban további fejlesztéseket igényel, melyek fontos célja a forgalom bővítése. Az ügyvezető szerint a repülőtér fekvése az áruszállítás tekintetében nagyon kedvező, s a régióban található gazdasági szereplők érdeklődést mutatnak a légi teherszállítási lehetőségek iránt. A reptér közvetlen környezetében kiépítendő ipari parktól szintén jelentős keresletre számítanak. – Mivel azonban a célok elérését az önkormányzat saját erőből nem tudja teljesíteni, szakmai partnerek bevonása szükséges – tette hozzá Farkas András. Majd folytatta: az áruforgalom beindítása feltételezi egy cargobázis meglétét, amelynek a – logisztikaival együttes – kiépítését és üzemeltetését pedig külső vállalkozóktól várják. Erre irányul a jelenlegi pályázati felhívás.

Érdeklődés szintjén maradt

Megkérdeztük Farkas Andrástól azt is, hányadik pályázati kiírás ez a mostani. Mint kiderült: az első. – A korábbiakban valóban volt ilyen jellegű kezdeményezés, azonban érdeklődésnél tovább nem jutott a dolog. Időközben a Xanga Holding Kft. ajánlatot adott a repülőtér és az üzemeltető cég megvásárlására, s az ajánlatban is hasonló jellegű fejlesztések szerepeltek. A Xanga azonban végül elállt az adásvételtől, így a lehetősége is megszűnt a korábban vázolt fejlesztések megvalósításának. A mostani helyzetben – a gazdasági környezet jelentős javulásával – talán ismét lesz érdeklődés a cargo- és logisztikai központ kiépítése iránt. Ezen okok vezethettek egy nyílt ajánlatkérési eljárás meghirdetéséhez.

A veszteségből lefaragni

A repülőtér üzemeltetése egyébként hosszú évek óta veszteséges, a működtetés csak az önkormányzat és a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. pénzügyi támogatásával biztosítható. Az önkormányzat célja, hogy a repülőtér területén egy olyan, a légiforgalom fellendüléséhez hozzájáruló üzleti környezet alakuljon ki, melynek eredményeként a repülőtér működési vesztesége minimalizálható.
– Egy ilyen repülőtér üzemeltetése éves szinten több száz millió forint, és ehhez mérten az üzemeltetésből származó bevétel (ilyen forgalom mellett) csak a költségek körülbelül 1/3-át, esetleg a felét teszi ki. Nyilvánvalóan a cél az, hogy közép-hosszútávon a reptér önfenntartóvá váljon, azaz a forgalom kitermelje az üzemeltetés költségeit – teszi hozzá az ügyvezető. Megjegyezte ugyanakkor, hogy hajlamosak vagyunk a repülőtér „közvetett hatásáról” (idegenforgalom fellendülése, munkahelyteremtés stb.) és az ebből származó gazdasági-társadalmi haszonról megfeledkezni, ami akár több 10 milliárdos nagyságrendű is lehet.
Ha már a Xanga szóba került, megkérdeztük: tárgyaltak-e a mostani pályázattal kapcsolatban – előzetesen – a Xanga holdinggal, amely már egyszer konkrét elképzelésekkel állt elő ebben a témában? Megtudtuk: az ügyvezetőnek előzetes tárgyalásokról nincs tudomása, az elképzeléseket ők is majd az ajánlatokból fogják csak megismerni. (A Xanga Holding igazgatójának ugyancsak feltettük a kérdést: indulnak-e a pályázaton. Herdon István igazgató azt mondta: a XID – Xanga Investmant & Development – Group ipari és logisztikai ingatlanok fejlesztésére szakosodott kockázati tőkebefektető cégcsoport, amelynél Debrecen kiemelt fejlesztési helyszín. Amennyiben megismerik egy cargo-fejlesztésre vonatkozó pályázat feltételeit, akkor azt kiemelten megvizsgálják, hogy abban milyen feltételekkel tudnak részt venni. Mivel információjuk a mostani pályázati lehetőségről nem volt, így a részvételről a pályázati kiírás feltételeinek pontos ismeretében tud majd nyilatkozni.)

Óvatos becslésekkel

S hogy mikor lehet kész a debreceni reptéri cargobázis? – Reálisan tekintve a pályázat lezárására valamikor a nyár folyamán kerülhet sor, tehát az év második felében köthetnénk meg a szerződést a nyertes pályázóval. Ezt követheti a tervezés és engedélyezés fázisa, ami optimista becslések szerint is 4-6 hónap, s csak ezután kezdődhet meg a kivitelezés, ami ugyancsak eltarthat 4-6 hónapig a kivitelezési munka volumenétől függően. Ez alapján legkorábban jövő év második felében kezdhetné meg a cargo és logisztikai bázis az üzemelést – latolgatott a Cívishír kérésére Farkas András.

B.G.K.