Aki ajándékot hoz, bánatot visz
Hatodjára érkezett a Mikulás a Debreceni Klinika Gyermekonkológiai Osztályára a Kosztyu Ádám Emlékére a Leukémiás, Daganatos és Zemplén Fogyatékos Gyermekeiért Alapítvány meghívására. Az országban háromszáz gyermeknek adott ajándékot az alapítvány Mikulása.
Sok gyermekek, akik nem olyan régen kopaszon, soványan, fájdalmak közepette ünnepeltek, most vidáman, egészségesen látni öröm volt. Ők visszajönnek az ünnepség miatt, hogy találkozzanak a Mikulással és elmeséljék, hogy mi történt velük.
Sajnos, a kórházi osztály minden ágya foglalt, egyre több a rákos gyermek, akik nagy része mélyszegénységben él.
Megvédték a zsákot
Az ORT-IKI Bábszínház gonosz boszorkánya és boszorkányfia megpróbálták a Mikulás zsákját megszerezni, de szerencsére a gyerekek ezt megakadályozták. Így, jutott ajándék minden gyerkőcnek, és azoknak is, akik állapota nem tette lehetővé, hogy a kórtermet elhagyják. Az ajándék táskába Gombóc Artúr került, egy sokrészes kreatív szett, mesekönyv, sok-sok édesség, társaságában. A Mikulás hatvan csomagot hozott, melyekben a karácsonyi ajándékok is benne voltak, és üres zsákkal távozott. Az ajándékok többsége támogatók adománya volt.
Az interaktív színielőadás után adventi készülődés vette kezdetét: adventi koszorút, papírból hópelyheket készítettek, karácsonyi mintás gipszfigurákat festettek. Sokat kézművesednek az alapítvány munkatársai gyermekekkel, a Cora Áruházban is látható egy kiállítás munkáikból.
Gondoljunk azokra a gyermekekre, akik számára ez az ünnep is, egy fájdalmakkal, kemoterápiákkal teli időszak! Nincs otthoni készülődés, fadíszítés, mézeskalács illat. Egy kopár kórteremben, aggódó anya ül rákos gyermeke ágyán, szívében jeges félelemmel, mert tudja, hogy mennyi kín és fájdalom vár legféltettebb kincsére.
A gyerekek örömére
A debreceni ünnepség lebonyolítója két anyuka volt, akiknek legfénylőbb csillaga már nagyon távolból ragyog. Az alapítvány vezetője Kosztyu Viktória és a kézműves mester Asztalos Péterné Judica úgy csomagolta a gyermekek ajándékait, hogy otthon az ablakban már nem áll üres csizma, egy csendes sírhant, sok fájó emlék maradt csupán nekik.
És mégis, ott vannak és segítenek, mert átélték és túlélték a legnagyobb fájdalmat, gyermekük elvesztését, tudják, hogy minden apró öröm, meglepetés egy-egy lépés ahhoz, hogy könnyebb legyen elviselni a nehézségeket.
Az alapítvány minden segítséget örömmel fogad, hiszen sok beteg kisgyermek családja elképzelhetetelen szegénységben él.
