Ágoston köpönyegéből vöröscsillag bújt ki

Az egészet Ágoston Tibor kezdte, amikor a Jobbik Petőfi téri keresztállításakor a belvárosi díszkivilágítás kék csillagaira azt mondta: azok egy másik vallás jelképei. Azzal, hogy a Dávid és a betlehemi csillagot összemosta, óhatatlanul is az ember eszébe juttatta a zsidó vallást és a sárga csillagot, annak történelmi szerepével együtt. Mivel az éles szemű mikuláscsomag-készítő ilyen hangulatban rögtön kiszúrta, hogy a bolti zacskón lévő csizma alatt éppen hatágú, sárga csillagok hevernek, már nem is csodálkozott, amikor a gyerek ötágú, vörös színű csillagokkal díszített mikulássapkában jött haza az iskolából. Ez utóbbi nem tiltott önkényuralmi jelkép?

Megkülönböztető jelvény volt

A sárga csillagról a mazsihisz.hu azt írja, hogy Németországban a zsidókat egyebek mellett megkülönböztető jelvény viselésére kötelezték (1947. szeptember 19.), s ez a jelvény a középkori minták nyomán kialakított, hatágú sárga csillag volt. Benne gót betűs Jude, „zsidó” felirat állt. Ezt a jelvényt a német uralom alá jutott területeken már 1939. november 23-ától kezdve viselnie kellett minden zsidónak. Magyarországon 1944. április 5-étől kezdve írták elő a sárga csillagot, és elhagyták belőle a feliratot.
A Dávid-csillagot egyébként (melyet két egymásba fordított háromszög alkot) legkorábban a bronzkori díszítéseken használták Mezopotámiában, Angliában – írja a Larousse enciklopédia. A 16. századtól a zsidó közösségek hivatalos emblémája lett, a 19. századtól pedig a zsidóság és a zsidó vallás jelképévé vált. A mikulászacskóra pedig feltehetően merő véletlenségből került.

Csillagok, vörösek

És a vörös színű csillagok a fej körvonalán? Ezzel kapcsolatban Wikipédiát lapoztuk fel. Azt olvastuk: az önkényuralmi jelkép a magyar jog szerint olyan jelkép, amelynek használatát törvény tiltja (horogkereszt, SS-jelvény, nyilaskereszt, sarló-kalapács, ötágú vöröscsillag vagy ezeket ábrázoló jelképek – kivéve, ha ezek ábrázolása ismeretterjesztő, tudományos vagy művészeti célokat szolgál.) Az Európai Unióban nincs egységes szabályozás az önkényuralmi jelképekről, illetve azok használatáról – nemzeti hatáskörbe tartozik a kérdés. A kommunista diktatúrák jelképei például a legtöbb országban nincsenek betiltva, Magyarország az első volt ezek betiltásában. Sokan azonban megkérdőjelezik, hogy a vöröscsillag mennyiben tekinthető önkényuralmi jelképnek, hiszen az jóval a kommunista diktatúrák megjelenése előtt a munkásmozgalmak vezető jelképévé vált.
A tiltás mellett érvelők azonban arra hivatkozhatnak, hogy a horogkereszt is sok ezer éves szimbólum, s ha azt betiltották a XX. században betöltött szerepe miatt, akkor a kommunista diktatúrák jelképeit is be kell.

Nem egészen világos tehát, mit keresnek ezek a kis csillagocskák a gyerekek mikulássapkáján.