A székházat az államosítás óta nem kapták vissza
A Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara alapításának 160. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi emlékülésen a megye több meghatározó cége, vállalkozása is képviseltette magát. Mikóssy Ferenc, a Hajdú-bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke egy kis történeti visszatekintéssel nyitotta a rendezvényt: 1850-ben adták ki a kamarák létrehozásáról szóló császári pátenst, így jött létre a Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara. Majd az elnök emlékeztetett: a kamarák szolgáltatási és konzultációs fórumként is szolgálnak, és egyúttal olyan hálózatok ezek, amelyek egész Európát behálózzák, segítve a vállakozásokat. Fájó pontja a kamarai történelemnek, hogy a 2. világháború után jócskán megnyirbálták a szerepüket, és az álamosításkor a debreceni székházukat is elvették. Ezt azóta sem kapták vissza.
A helyzet hasonló
Majd a megyei közgyűlés elnöke, Rácz Róbert vette át a szót: értékelésében elhangzott, hogy a gazdaságban a kamarák fontos szerepet játszanak. Azokban kell bíznunk-tette hozzá-, akiknek az itt élő emberek a fontosak. Pajna Zoltán, a város alpolgármestere szerint olyan időket élünk, mint amilyenre volt már példa a kamara történetében. Elég csak az 1929-es gazdasági válságra gondolni. Ugyan most nem annyira súlyos a helyzet, de a munkanélküliség, az eladatatlan termékek akkor is ott szerepeltek a válság tényezői között. A nemzetközi pénz-és hitelrendszer volt az ok akkor is, most is panaszkodnak a vállakozások, hogy a bankok óriási terheket rónak rájuk. Elsődleges feladat most, hogy az embereket vissza kell juttatni a munka világába. (Emlékeztetett: már 1933-ban is kísérletet tettek a minimálbér bevezezetésére.)
Varga Ferenc, a Nemzetgazdasági Minisztérium osztályvezetője szerint az Új Széchenyi-terv a vállalkozásfejlesztés programja. A forrásokat a legszélesebb vállalkozói réteg felé nyitja meg, hogy fejlődni és fejleszteni tudjanak. Nem segélyt, hanem együttműködést kínálnak. Hinni kell a tisztességes vállakozások sikerében-tette hozzá.
Több sebből vérzik a rendszer
Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke bemutatta a problémákat is. Magyarország az egyik legeladósodottabb ország a térségben, ideértve a vállakozásokat és a mgánszemélyeket is. A földgáz ára itt a legmagasabb, az ipari áramé is a 2. legdrágább. A rövidlejáratú vállalati hitel kamata is itt a legtöbb. Megoldásként kínálkozik, hogy a monopóliumokat hatósági eszközzel törjék meg, az állam avatkozzon be. Újra kell tárgyalni a privatizációs szerződéseket is. El kell érni, hogy legalább annyiért dologzzanak az emberek, amennyiből fenntartják magukat. Az alacsony képzettségűeket főleg el kell helyezni, mert az ő esélyeik a legrosszabbak. Újabb gondok forrása, hogy az iskolarendszer nincs összekötve a gazdasággal. A könnyűiparban végzettek például csak 2 százalékban helyezkednek el a szakmájukban. A kötelező kamarai tagság is megfontolandó intézkedés.
Majd a rendezvény végén az Inform Média Kft. által alapított TOP 100-díjat kapták: a KITE Zrt. (legmagasabb adózás előtti eredmény), TEVA Zrt. (legmagasabb exportárbevétel), PIREHAB Nonprofit Kft.(legnagyobb foglalkoztató). A TOP 100 gazdasági díjat a HUNÉP Zrt. vezetői, Hegymegi István (általános vezérigazgató) és Szűcs Gyula (elnök-vezérigazgató) kapta.
