Legyen a Cívishír a kezdőlapom! |  Kedvencekhez adom |  RSS 

Civishir.hu

Kristóf, Jakab
2014.07.25.
Megnyílt az első cigány étterem!
Nyomtatható verzió Cikk küldése e-mailben Üzenet a szerkesztőnek
2011-10-18 16:49
7 hozzászólás

Békés – Kira – ez a neve az első, pizzériából átalakított roma vendéglőnek, ahol a hagyományos cigány konyha remekei mellett mérsékelt árak fogadják a betérőt.

Megnyílt az első cigány étterem!
Töltött káposzta is lesz (A kép illusztráció)
hirdetés

Cigány tyúkos káposzta, kacsanyak késsel vágott tésztával, illetve csirke farhát móringgal - ilyen és ehhez hasonló ételek szerepelnek az ország első roma vendéglőjének étlapján Békés városában. cigány származású Ásós Géza elmondta: a napokban megnyílt étteremben mindenekelőtt a tradicionális roma ételeket szolgálják fel, és a főzés alapja a finomság mellett az olcsóság. Az új étterem főszakácsa a roma tulajdonos családjának segítségével sajátította el az ételek elkészítésének fogásait. A csirke farhát móringgal például úgy készül, hogy a főtt krumplit hagymásan készítik elő, majd piros fűszerekkel ízesítik.

Az Uniónak is tetsző körülmények

A Kira vendéglő tulajdonosa abban bízik, hogy sikert arat vállalkozása, mert a roma ételeket, például a töltött káposztát hétköznap is felszolgálják, és ez nem jellemző a magyarországi éttermek kínálatára. A vállalkozó egyébként egy korábbi pizzériát alakított át, és mint fogalmazott, száz négyzetméteres konyhája a legkényesebb uniós előírásoknak is megfelel. Az étteremben rövidesen autentikus roma zene várja majd az érdeklődőket.

Címkék: étterem, cigány, Kira, Békés,

Kapcsolódó cikkek:

Feliratkozás hírlevélre
MTI  
hirdetés
 
 
Share |

Hozzászólás a cikkhez:
Név:
Hozzászólás szövege:
A hozzászólás elküldéséhez, kérem, írja be a képen látható karaktereket!
Felhasználási szabályzat

  Zaphod Beeblebrox írta 2012-07-23 21:28:40  
Az autentikus az vonatkozhat az előadásmódra, azzal nincs baj. Roma zene viszont nincs, cigányzene van. Mint ahogy nincs olyan étel, hogy roma pecsenye, cigánypecsenye van.



  egy magyar írta 2012-07-23 21:15:15  
Mi az,hogy autentikus roma zene? Kodály Zoltán megmondta,hogy cigányzene nincs.Csak cigányok által játszott magyar népzene van. Ő csak tudta...



  Bessenyei István /Budapest/ írta 2012-07-23 20:30:03  
Szerintem le a kalappal, inkább ilyenekkel töltse bárki az idejét, mint akár bűnözéssel! Én Magyar vagyok, és én is fűszeresen főzők, mint minden férfi.
Még egy gondolat.... Nem csak a szerbek hívják a töltött káposztát szármának, hanem Békés megyében lévő kis 800 fős faluban is, a falu neve Dombiratos!!!!!!!!!
Káposzta levélbe csavart, disznó vágásnál bekevert kolbásszal töltik, nagyon kevés helyben vágott káposztát raknak alulra, majd rá az öklömnyi tölteléket. Egy kis tejföl,vastag szelet kenyér,vagy 2 szelet.Annyi a gyomornak.
Nem fogyókúrás kaja!!!!! Isteni FINOM!!!!!!!



  zoli SZEGED írta 2012-02-05 20:18:56  
Igazi Magyar szokás??!!! IRIGYSÉG IRIGYSÉG ÉS MÉG EGY KIS IRIGYSÉG!!!!!

URAIM..NOSZA UCCU NEKI ÉS CSINÁLJANAK ÖNÖK JOBBAT NAGYOBBAT FINOMABBAT .... vagy netán nem esik jól , hogy más emberek minden nap főzhetnek szível lelékel HÁZIAS CIGÁNY TÖLTÖTT KÁPOSZTÁT??
Az ilyen emberek ,emberek?? inkább valamiféle lények szegénységi bizonyítványa akik ilyen megnyilvánulásaikkal RONTJÁK , ócsároljak LE HAZÁNK HIRÉT!!!!!



  abdul írta 2011-10-21 12:47:42  
egyszerű cigány kocsma, az is volt, meg marad is. ott annyi kaja lesz főzve, mint sarki papirboltba



  mócsing írta 2011-10-19 10:47:56  
sündisznó pörkölt,patkány nyárson,varnyúleves...



  Obi van kenobi írta 2011-10-19 10:23:40  
A töltött káposzta NEM CIGÁNY ÉTEL!

Kérem ellenőrizzék a cikk tartalmát!
Kár közzé tenni ilyen átvett ferdítéseket.

http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6lt%C3%B6tt_k%C3%A1poszta

---------------------------------

Töltött káposzta

Nemzet, ország Magyarország Magyarország
Románia Románia
Szerb Szerbia
Lengyelország Lengyelország
Alapanyagok savanyú káposzta, darált sertéshús, rizs, tojás, tejföl
Fűszerek só, bors
Ismertebb receptek Töltött káposzta
Erdélyi töltött káposzta

A töltött káposzta vagy alföldi nevén szárma vagy Erdélyben takart a magyar konyha egyik jellegzetes téli étele. Megtalálható a román ételek között is sarmale (a török sarmak szóból) vagy kicsinyítő képzővel sărmăluțe néven, de az erdélyi szászoknál is ez volt a régi céh-ünnepek és a szomszédság-napok fő fogása.[1] Magyarország egyes részein (főleg Dél-Kelet-Magyarországon) szárma a neve. A szerbek sarma-nak nevezik. Az ürühússal töltött káposztát az arabok is nemzeti konyhájuk részének tartják.[2] Svédországban kaldolme néven ismerik.[3] Az Alföldön takartnak is nevezik. Moldvában, Bukovinában a töltött káposzta neve geluska, galuska, a szó ebben a jelentésben itt román kölcsönzés.[4]

Története

A töltött káposzta elődje a magyar konyhában a káposztás hús volt. "A káposztás hús Magyarország címere" szólással és étellel kezdte ételeinek sorát már az 1662 előtti esztendőkben íródott csáktornyai Zrínyi-udvar XVII. századi kéziratos szakácskönyve a Szakácsmesterségnek könyvecskéje is. „Az káposztánál magyarhoz kelendőbb étket nem tartának a régi időben” – dicséri az urak étkeként Apor Péter. „Ez a magyaroknál oly közönséges palánta, hogy alig élhet az szegény ember anélkül – írja róla Lippay. – Sőt, a savanyú káposztát még az eleinktül maradott névvel Magyarország címerének szoktuk nevezni.” Mikes Kelemen Törökországban is visszasírja: „A szépen írt levél az elmének úgy tetszik, valamint a számnak a kapros és tejfellel béboríttatott káposzta, amely távolról úgy tetszik, mint egy kis ezüstből való hegyecske.”„Énnékem csak azon kell törődnöm, hogy … mikor ehetünk káposztát.” Lippayhoz hasonlóan Mikes is címerbe illőnek találja: „Ha egyéb dicséretet nem mondanék is felőle, nem elég-e, ha azt mondom, hogy erdélyi címer?” E címer-kép a legínycsiklandóbban mégis Bél Mátyás tollán fogalmazódik meg 1730 körül: „Szalonnás káposzta, Magyarország címere”. A káposztát többnyire főve, bő lével, vagy éppen levesként fogyasztották. Esetenként azonban nyersen is ették. „Aprítva, saláta módjára eszik – írja erről Lippay – vagy meleg vízzel megfonnyasztván, vagy sóval meggyúrván, hidegen, ecettel, olajjal.”

A töltött káposzta, csak a 18. században és török hatásra terjedt el a Balkánon és Magyarország területén is.[4] Első magyar leírása 1695-ben, a Tótfalusi-szakácskönyvben jelent meg.[3]

A balkáni népek törököktől átvett alapétele zsenge szőlőlevélből készül. Létezik böjtös változata is, amikor a káposztát hús helyett gombával vagy kásával töltik meg; a kása lehet kukorica, árpa vagy köles is.
Készítése

Egyszerre nagyobb mennyiséget szoktak készíteni belőle, mert több napon át fogyasztható, sőt közben javul a minősége. Hagyományos karácsonyi fogás, de disznótorok alkalmával is szokták készíteni.

Elkészítéséhez alapvetően savanyú káposzta (egész és vágott), darált sertéshús, rizs, tojás, só és bors szükséges. A darált húsba beleteszik a megmosott nyers rizst és nyers tojást, elkeverik, és sóval-borssal ízesítik. A káposztalevelekbe beletesznek egy-egy evőkanálnyi darált húst és úgy göngyölítik fel, hogy a két szélét közben benyomják. Egy nagy fazék aljára káposztalevelek kerülnek, rá váltakozva vágott savanyú káposzta és töltelék rétegek. A fazékba vizet vagy csontlét öntenek és lassú tűzön megfőzik. Tejföllel tálalják.

Számtalan változata van: Egyes vidékeken a fazék aljára szalonnát, vagy a rétegek közé füstölt kolbászt vagy füstölt húst is tesznek. Máshol a darált hús fele-fele arányban sertés illetve marhahúsból áll. A töltelék ízesítésénél használnak még őrölt paprikát, fokhagymát, borsikafüvet illetve pirított hagymát is. Szoktak vékony rántást is tenni bele a végén.
Receptek a Wikikönyvekben

Töltött káposzta receptek

Jegyzetek

↑ Éltető József: Éléskamra a templomerődben, in: Kövi Pál: Erdélyi lakoma, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980
↑ Magyar Elek: Az ínyesmester nagy szakácskönyve, Gondolat, Budapest, 1991, ISBN 963-282-498-9
^ a b Magyar néprajz nyolc kötetben; főszerkesztő Paládi-Kovács Attila, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1988- , ISBN 963-05-4922-0 mek.oszk.hu
^ a b Magyar néprajzi lexikon V. (Szé–Zs). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1982. 332–333. o. ISBN 963-05-2443-0 Online elérés

Források

Magyar néprajzi lexikon V. (Szé–Zs). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1982. 332–333. o. ISBN 963-05-2443-0



Vissza az oldal tetejére